Kira POV
Már lassan egy hét eltelt az érkezésem óta. A fiúknak rendszeresen reggelit és vacsorát készítettem. Napok múlásával javulást észleltem a csuklómmal kapcsolatosan. Mára már teljesen fájdalom mentessé vált mozgatni.
Mi pont jól jött ki, mivel ma van a újra vizsgálás időpontja. Tehát ma vissza kel mennem a kórházba. Szerencsére most a fiúk is a dormban vannak. Rapmonhoz fordulok segítségért, elindultam a Monstudió felé. Halkan bekopogtam, de ép olyan hangosan, hogy meghallja.
RM:-Gyere be!
K:-Szia, zavarok?-Nagyon kapkodott a munkával.
RM:-Jaj szia, te vagy az, nem, dehogy zavarsz. Mibe segíthetek?-Az a ámulatba ejtő mosolya, még jobban zavarba ejtett.
K:-Hát... Ma kel... kellene vissza mennem a dokihoz, nem nagyon tudom az utat se és hát... Izé..-Összeszedetlenségem nem is lehetne látványosabb.
RM:-Ne is folytasd! Szeretnéd ha elkísérlek?
K:-I~igen.
RM:-Nagyon, nagyon szeretnék segíteni, de nem megy. Még ma be kel fejeznem ezt a dalt. Nagyon sajnálom! Deeee J-Hope biztos nagyon szívesen elkísér téged.
K:-Oh nem gond, azért köszönöm.
RM:-Tényleg sajnálom!
K:-Nem kel! Akkor hagylak alkotni! Szia!
Reményekkel tele indultam Hope felé. Aki ép kanapén telefonozott.
K:-Hope szia, rá érnél egy percre?-félénken közelítettem.
JH:-Sziaa!! Számodra akár egész nap rá érek! :D
K:-Tényleg?-Csillantak fel szemeim.
JH:-Miért?- Szeppent meg kicsit.
K:-Szeretnék kérni egy szívességet.
JH:-Mi lenne az?
K:-Ma vissza kel mennem az orvoshoz, a kezem miatt. Kíséretre és útmutatóra van szükségem a kórházba. El tudnál velem jönni?
JH:-Hát persze, ezer örömmel.
K:-Komolyan??
JH:-Persze! És hányra van időpontod?
K:-Egy óra múlva ott kel lennem.
JH:-Huuhaa, akkor készülődjünk és induljunk, hogy biztos oda érjünk.
K:-Rendben!
Tíz perccel később el is hagytuk a lakást. Útközben eddig nem látott helyeket figyeltem meg.
K:-Elképesztő ez az ország.
JH:-Az bizony.
K:-Szeretsz itt élni?-Próbáltam beszéltetni.
JH:-Lehetne rosszabb is! :D De azt hiszem igen, szeretek itt élni.
K:-Nekem nagyon tetszik.
JH:-ÁÁÁHHHJJ
K:-MI a baj??
JH:-Nem régiben az egyik próbán meghúztam itt a nyakam. Nagyon fáj mozgatni, van ott egy hatalmas görcs... ki kénné masszírozni.-Dörzsölte a fájó pontot.
K:-Hadd nézzem!-Nyújtottam a kezeim a nyakán lévő fájó pontra.-Tényleg nem kicsi, de azért hatalmasnak nem mondanám-Vigyorogtam fel rá.-HA szeretnéd akkor ki masszírozhatom.
JH:-Komolyaaann?
K:-Persze.-Legalább Hasznossá válhatok.
Elérkeztünk a kórház területére. A 3. emeletre kellet liftezni. Az orvos azonnal be hívott. Le vette a kötést és elkezdet vizsgálni.
DR:-Nagyon szépen meg gyógyult. Gondolom már nem is fáj?!
K:-Nem, már nem.
DR:-Remek, azért a biztonság kedvé ért, ma még kerülje a megerőltető műveleteket.
K:-Rendben.
DR:-Hát akkor további jó napot!
K:-Viszlát. Viszont kívánom.
Haza érve még egy darabig Hopeval beszélgetünk. Egyre nyitottabbá váltunk. Mintha már 100 éve ismernénk egymást.
JH:-Tényleg, mikor kapom meg a masszázst?
K:-Ma még nem erőltethetem a kezem. Holnap jó?
JH:-Hát.. max este koncert után.
K:-Tökéletes, majd gyere be a szobámba és eltüntettem azt a csúnya görcsöt.-Nevettem fel.
JH:-Mindenképp élek a lehetőséggel! :D
A nap további részét házi munkával, tanulással töltöttem. Hamar elérkezett másnap dél után, mivel a fiúknál olyan hirtelen eltelnek az órák. Már a szobámban laptopomról néztem előadásban a fellépést. Nem túl sókkal később haza is tértek. Köszöntöttem őket szokásomhoz híven. Mikor mindenki túl volt a tusoláson, J-Hope kopogott be a szoba ajtómon.
JH:-Halihó, jöttem be hajtani egy masszázst.
K:-Gyere csak. Milyen volt a napod?
JH:-Nagyon, nagyon fárasztó.
K:-Na ezt elhiszem.
JH:-Jól fog esni ezt a masszás.
K:-Khm khm... Hát nem kicsit fog fájni KHM KHM.-Köszörültem humorosan a torkom.
JH:-Tessék??
K:Semmi, semmi...:D Levennéd a pólód?
JH:-Ohh már vetkőztetsz?-Huncut mosollyal tekintett rám.
K:-Nem! Magadtól fogod le venni. Én aztán nem veszek le rólad semmit.
JH:-Jó, jó-Nevetett fel.
K:-Feküdj kérlek hasalva az ágyra.
JH:-Na szép, még ágyba is viszel?!
K:-Ne bolondozz!-Már belőlem is hangos nevetés tört ki.
JH:-Igen is!
K:-Kicsit fájni fog. DE híd el nekem utána 10000x jobb lesz.
JH:-Rendben.-Kezdtem is el először óvatosan.
-Ez nem is fáj.-Kérésére lényegre törtem.-ÁHHH óvatosabban.
K:-Muszáj szétmasszírozni.
JH:-JÓÓ, csak egy kicsit finomabban.
K:-Próbálok.
J-Hope POV
A fájdalom enyhülésével kellemes érzés fogott el.
JH:-Csoda kezekkel rendelkezel!
K:-Dehogy is! :)
JH:-Hogy, hogy ehhez is értesz?
K:-Hát nagybátyám masszőr és hát ő volt apám helyet apám. Rengeteg időt voltunk együtt, így volt időm tanulni egy s mást.
JH:-Köszönet jár neki. Meg persze neked is.Ezer hála.
K:-Nincs mit.
Apró kezeit olyan profin mozgatta vállaimnál, hogy teljesen bele merültem az ágy melegébe. Fáradtságom miatt kicsit pihentettem szemeim.
Kira pov
Koncentráltam minél kellemesebb legyen, lassú még is erős mozdulatokkal értem ezt el.
K:-Már nem fáj?-Nyomtam meg gyengédem, az eddigi fájó pontot. De választ nem kaptam.- Hope ?
Abba hagytam a masszírozást, hogy megnézzem, miért nem kapok választ.
Elaludt!
Most mi legyen... nem akarom felkelteni, olyan nyugodtnak látszik. Békés álmait nem meg zavarva bújtam be mellé az ágyba, hisz mást nem nagyon tudtam tenni.
K:-Hát... mondta, hogy nagyon, nagyon elfáradt.
Testi kontaktus nélkül, elkényelmeskedtem mellette alváshoz.
J-Hope
Éppen, hogy kinyitottam a szemem, megéreztem valami meleg és puha dolgot tenyerembe.
Magam mellé tekintettem, a hold fényben úszott lányra, majd megláttam a kezem hol is van valójában.
Gyors elkaptam ónnal, ezzel együtt fel is ültem.
JH:-Elaludtam volna...-Eszméltem fel. Őszintén szólva nem akartam kimászni mellőle, olyan kellemes volt arra kelni, hogy itt van mellettem. Egy igen gyönyörű lány ilyes fajta közelsége, mocskos gondolatokkal úsztatták elmémet. Akaratom ellenére külső hatást is el ért. Erőt kaptam magamon, lenyugtattam magam. Homlokára apró észrevehetőtlen puszit adtam. Majd vissza feküdtem egész közzel hozzá, a meztelen felsőtestemen éreztem apró szuszogásait. Áradt belőle a nyugalom, nem volt nehéz vissza aludni mellette. Az éjszaka már nem is keltem fel egyszer se.
~Timi~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése