~V:-Nekem ez nem megy!-Akár hogy próbáltam, sehogy se nézett ki.
K:-De! Menni fog, ne add fel.
V:-Ha ennyire nevetsz, még nehezebb!
K:-Ne nevessek?
V:-De, csak ne ennyire!
K:-De csíkis! És a te ügyetlenséged is nagyon vicces! Képtelenség nem nevetni!!
V:-Én minden tőlem telhetőt meg teszek.
K:-TUDOOM hahahaha.
Az a fránya körömlakk mindenhova ment, csak oda nem ahova kellet volna.
V:-AAAHHH!!
Jimin pov
Nem tudom mi ütött belém. Egész nap egy dolgon kattogtam és tettem fel hülyébbnél hülyébb kérdéseket magamban:
Miért pont J-hope?...Miért pont Kira?...Nem vagyok elég jó? ...elég...férfias?....elég vonzó... Miért csinálom ezt? Miért érdekel ez engem ennyire? Tetszik Kira? Én tetszek Kirának?
J-hope miben jobb mint én?.... Mi az amiben jobb? Mit tegyek, hogy jobb legyek? Mi az amivel le veszem a lábáról? Mit kéne tennem? DE miért akarom ezt tenni? Miért tetszik nekem ennyire?
Miért vagyok ilyen önző?! Mit tett Hope este Kirával...??? Hogy tehette......áruló...
Magamnak tett kérdéseim gyűlőletett, dühöt kezdet táplálni lelkemben...ami J-hope felé irányult.
Nap elején elég bunkó voltam vele. Szemétnél szemétebb megjegyzéseket vágtam hozzá. Kegyetlenségem addig fajult, hogy már Rapmon is szóvá tette.
RM:-Jimin!
JM:-Igen Nam?
RM:-Ide jönnél egy szóra?
JM:-Persze.-Ráérősen sétáltam, a félre húzódott Leanderhez. -Baj van?
RM:-Igen! Miért vagy ma ilyen segg J-hope-val?
JM:-Ezt miért mondod?
RM:-A vakok is látják, hogy valami bajod van... nem is figyelsz rendesen, mit aki máshol jár. Miért szemelted ki J-hope-ot?
JM:-Mert vele van a baj.
RM:-De miért?
JM:-Mert egy... áruló... és mert nem tetszik amit tett.... de semmi közöd ehhez Namjoon.-Kezdet a felgyülemlő stressz ki törni belőlem. Ami abból látszót, hogy Rapmont az igazi nevén szólítottam. Nem akartam rajta le vezetni...de kihozta belőlem.
RM:-Hogy ne lenne közöm. Én vagyok a Leander és nem tűrőm az ilyen fajta viselkedést a bandámban Park Jimin!
JM:-Attól még, hogy te vagy a Leander nem a tiéd a banda.
RM:-Igazad van! Nem az enyém a banda. A banda egy közösség, amiben együtt működés és összetartás van.
JM:-Jól van értettem főnök!-Szem forgatással és nagy sóhajtozással ott hagytam Rapmont. Mikor a hangpróbának vége lett, mentünk a táncra. J-hopehoz inkább hozzá se szóltam, rá se néztem, egyenesen levegőnek néztem. Hiába kért segítséget a próbákon, mint akit meg se hallottak folytattam a dolgom.
RM:-Mára végre mindennel végeztünk!
Haza fele úton, karba tett kezekkel bámultam ki az kocsi ablakból. A fákról egyenként fújta le leveleit a hűvös szél. Vöröslő árnyalhatott festve a szürke utcáknak.
A távolba vidám gyerekeket pillantottam meg. Levél dombokat elpusztítva játszadoztak. Vidámságuk szép gyerek kori emlékeket idéztek bennem, ami apró mosolyt csalt arcomra.
JK:-Végre mosolyogsz Hyung!
JH:-HMM??-Tértem vissza a valóságba Jungkook hangjára.
JK:-Egész nap olyan letört voltál. Történt valami?
JH:-Semmi fontos...-Felvonta egyik szemöldökét hitetlenkedése jeleként.
JK:-AAHHAAA.... nem kel elmondanod ha nem akarod!
JM:-Köszi!
RM:-Végre megjöttünk!-Szált ki először Rapmon, akit én azonnal követtem. A lépcsőkön nehezen fel vonszoltuk magunkat. Más választásunk nem nagyon volt, mivel a lift egy ideje bedöglött.
Ahogy közeledtünk a lakáshoz, a folyosón hatalmas kacagásra lettem figyelmes.
Az édes nevetés a mi ajtónk mőgül érkezett. Az hangos nevetés gazdája Kira volt. Elsőként mentem be, meg előzve Rapmont és Jint. Amit megpillantottam sötét hajú, édesen kacarászó, varázslatos lányt a kanapén hatalmas mosolyt csalt arcomra. De mikor megláttam nevetése okát vissza is zökkentem komor hangulatba.
V miatt ilyen boldog... V az oka, hogy ennyire nevet... V is jobb nálam... Én mikor vidítottam ennyire fel?....SOHA!....Gyűlölöm magam....mindenki elakarja venni tőlem...V is ellenség!
Ismét hülye gondolatokkal öntötte el elmémet, a féltékenység.
JM:-Sziasztok!-Érzelem mentes hangnembe köszöntem rájuk. Mire azonnal felfigyeltek.
V:-Szia!-Lassan utolért az egész csapat, s álltak meg mögöttem.
K:-Szia! Mármint sziasztok!
J:-Mit csináltok?
SG:-Mi ez a hatalmas kacarászás??
K:-Ja bocsi... csak olyan viccesen festi a körmöm, nem bírom ki nevetés nélkül!
SG:-Ne kérj bocsánatot, nem azért mondtam.-Az egész társaság fülig érő mosollyal figyelt Kirára.
RM:-Szent ég!-Ment közelebb RM és döbbent le mit művelt V.
K:-Ennyire szörnyű?
V:-Én mondtam, hogy nem megy!
K:-Nem baj!-Kezdet ismét kuncogásba.
JK:-Nem kímélted V!-Nevetett fel Jungkook is, mikor közelebb ment.
K:-Istenem!-Kapta a a kezeit szája elé.-Nem készültem semmivel. Teljesen megfeledkeztem a vacsiról.
J:-Jaj, ne aggódj, semmi baj!
K:-De baj!-Ült fel aggódva.
SG:-Nem, tényleg nem gond! Majd ma rendelünk Pizzát és kész!
K:-Biztos?
SG:-Persze.
K:-Rendben.
JH:-Srácok, ha nem baj, én mennék először fürdeni.
JM:-DE baj! Én akarok!.-Fogtam magam és elsőként vonultam be a fürdőbe. Az ajtót behajtottam magam mögött, de még mindent tisztán hallottam a beszélgetésből.
JH:-Okéééé....
K:-Mi a baja?
JK:-Nem tudjuk.
RM:-Egész nap ilyen volt.
K:-Remélem nem én csináltam valami rosszat.
JH:-Nem te!
K:-Honnal tudod?-Szomorodott el hangja.
JH:-Rám haragszik valamiért...de fogalmam sincs mit tettem.
RM:-Alá támasztom, nekem is azt mondta J-hope-al van baja.... azt mondta "áruló"
K:-Értem... azt hiszem...De mivel árultad el?
JH:-Mondom, fogalmam sincs.
K:-OHH!
JH:-Reggel óta ilyen.-Meguntam a hallgatózást és neki álltam fürdeni. A forró zuhany valamennyire megnyugtatott. De annyira siettem be a fürdőbe, hogy nem hoztam magammal váltó ruhát. Így a mini törölközőbe kellet végig mennem a nappalin, mi ép, hogy takarta a takarni valót. Lépteim hallatára minden szem rám szegeződött, köztük Kiráé is. Hirtelen zavarba estem, pedig nem vagyok az a szégyenelős típus. Kira tekintettét a földre szegezte, amit végig pásztázta, majd nem teljes meztelen testem. A gyönyörű sötét gesztenye barna haja arca előtt lógott, de így is láttam elvöröslő eredetileg sápadt bőrét.
Ő is zavarba esett....talán van még esélyem nála! Vidultam fel a lehetőség gondolatára.... mindent meg fogok tenni, hogy jobban meg kedveljen!
SG:-Mit szatírkodsz?-Kuncogott halkan.
JM:-Bent felejtettem a váltó ruhám.
SG:-Akkor ne csak ott állj! Lány is van a helyiségben!-Erre a kijelentésre még vörösebb lett, ő is, meg én is. Szedtem a lábam, a szobába vonultam és nem is jöttem ki még meg nem érkezett a pizza.
JK:-Oh, de finom.
V:-Finomabb mint Kira főztje?
JK:-Soha!
K:-Ne butáskodj!
JK:-Csak a tutit mondom!
-Vacsi után nem sokkal mindenki, be vonult a szobájába.
Mivel J-hope V és én egy szobába vagyunk, kénytelen voltam elviselni a jelenlétét.
JH:-Unatkozom, nem játszunk valamit??-Kezdet jó pofizásba.
V:-Öööömm...
JM:-Kösz kihagyom!
JH:-NA, jó mit tettem ellened, amiért ennyire utálsz?
JM:-Ne játszd az ártatlant!
JH:-Nem játszom, csak nem értelek!
V:-Fiúk!
JM:-Fogd be V!
V:-Héé.. én mit ártottam neked? Ne beszélj így velem!
JH:-Én se tudom, mit ártottam neki... nektek.
JM:-Jaj, KÉRLEK!
JH:-Nem, most komolyan, mi franc bajod van velem?
JM:-Na, vajon mi?
V:-Láttuk reggel milyen kielégül mosollyal félmeztelen feküdtél Kira ágyán!
JH:-Ez a bajotok ??
JM:-Nem! Az amit az este tettél Kirával!
V:-Amit tehettél vele....
JH:-Nem tettem vele semmit!
JM:-Gondolom!
JH:-Komolyan!
V:-Egy lánnyal töltötted az estét és azt mondod nem csináltál semmit??
JM:-Nevetséges vagy Hope!
JH:-Hát pedig, tényleg nem történt semmi!
V:-Akkor még is mit kerestél ott nála, az este?
JH:-Csak meséltem neki, hogy fáj a nyakam, ő persze felajánlotta segítségét, mert ért a masszáshoz és mert kedves lány. Én elfogadtam ajánlatát, majd koncert után hulla fáradtam megmasszírozott, de ehhez le kellet vennem a felsőmet. Olyan fáradt voltam, hogy bealudtam az ágyán. Egész estét átaludtam. Mármint egyszer felkeltem....és talán eszembe jutott pár gondolat, de elhessegettem, majd vissza aludtam. Nem tettem semmit vele!-A meséje után, tátott szájjal bámultuk mind ketten V-vel. Óriási kő esett le a szívemről, mi a bűntudatomat kezdte nyomni, a vádaskodás miatt.
V:-Miért higgyünk neked?
JH:-Kérdezzétek meg Kirát is, ha nekem nem hisztek!
V:-Na jó, elhiszem.-Minden rossz indulat elszállt belőle.
JM:-Sajnálom Hope... én nem tudom miért reagáltam túl ennyire... és bocsi a félre értést.
JH:-Semmi baj.
V:-OH, Igen Bocsi!
JH:-Engem is meglep, mennyire felkaptátok ezen a vizet. Tán éreztek valamit Kira iránt?
JM:-Beválóm.... igen! Nem tudom kiverni a fejemből.
V:-Én se!
JH:-Őszintén... én se nagyon... tudjátok milyen boldogság töltött el, mikor mellettem pihent!
V:-Láttuk az arcodon!-Gúnyos megjegyzést tett J-hope-hoz.
JM:-Most mi legyen?
JH:-Nem tudom... nem lehet, nem kedvelni ezt az angyalt!
V:-Igaz!
JM:-Ki tudja.... lehet nem csak mi hárman érzünk így a bandából!
V:-ÁHHRR!!
JH:-Mihez kezdjünk?
JM:-Én... elhatároztam magam, hogy ahogy csak tudok, a kedvében járok. Nem bírnám elviselni... ha másé lenne!
V:-Én se!
JH:-Én se!
JM:-Ez Matt helyzet!
JH:-Vagy legyen valakié... vagy.. SENKIÉ!
JM:-Ez egy verseny??
V:-MII??
JM:-Aki leghamarabb megszerzi, azé a lány?
JH:-Nem is tudom...
V:-Nem veszhetünk össze egy lányon!
JH:-Igaza van V-nek!-Nem tudom ők mit fognak vagy mit akarnak tenni, de én meghódítom Kirát.
Mindent meg teszek Kiráért! Azért, hogy megkedveljen!
JM:-Meg mondom mi legyen!
V:-Hallgatlak!
JM:-Amíg Kira nem közeledig egyikünkhöz, addig az illető se közelíthet felé!
JH:-Rendben!
V:-Benne vagyok!
JM:-Akkor megegyeztünk?
JH:-Akkor barátok ?
JM:-Akkor barátok!-Csaptam bele J-hope tenyerébe, amit felém nyújtott.
V:-OHH tesós ölelés!-Vigyorogva összenyomott minket V és mind hárman felnevetünk. Egy időre jó lesz ez így.
~Timi~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése